2.fejezet

Bolt, késés, Vöröss Zsófia, nyílt hadüzenet

,,...végül csak rám nézett és a tekintetével ezt üzente: vigyázz rá.''

- A ,,h'' osztályba új diák érkezett, ami rátok nézve a következőt jelenti: angol nyelvi órán a haladó csoporttal fog tanulni, matematikán pedig a gyengébbekkel lesz- árulta el a nagy hírt a tanci.
- Tanárnő!- Jelentkezett Chris.
- Mondjad- forgatta a szemeit Nyilasyné, mivel tisztában volt azzal, hogy amikor Chris kérdez annak csak hülyeség lehet a vége.
- És az új diák, csaj?- Vigyorgott folyamatosan. A jó kedve csak addig tartott amíg Nati felháborodva nézett rá, majd akkorát vágott a fejére hogy a teremben mind a 12 fő( elég kevés, mivel képzőművészeti gimi szigorú feltételei vannak a felvételnek)jajdult egyet.
- Igen. Az új diák lány. Vöröss Zsófiának hívják. De a többit a következő órán ő maga fogja elmondani nektek- jelentette be, aztán végszóra megszólalt a csengő és a tanárnő kiviharzott a teremből.
- Miért kell nekünk is megismerni? Nem is hozzánk fog járni- verte a padba Kevin a fejét. Hát igen. Neki az új lány érkezése csak egyet jelenthet: egy újabb levakarhatatlan csajt. Nekem pedig: egy újabb lány akivel meg kell értetnem, hogy szálljon le a barátomról.
- Azért mert a h-sok a mi ,,testvér'' osztályunk, ha nem tűnt volna fel, tavaly előtt velük voltunk osztálykiránduláson. Ráadásul Nyilasyné mondta, hogy a haladó angolosokkal és a gyenge matekosokkal lesz egy csoportban. Tehát együtt leszünk angolon- magyaráztam az egész osztálynak mivel időközben mindenki kérdőn fordult hátra. Itt tényleg csak én tudom ezeket...
- Oké. Viszont én éhes vagyok- váltott témát Nati.
- Át kéne menni a boltba- értettem vele egyet.
- Menjetek. Itt van szemben- biccentett Chris az ablak felé. Valóban az ablakkal szemben volt egy kis ABC-szerűség. Csupán annyi a baj, hogy oda tilos nekünk az átjárás tavaly óta, mivel az akkor végzős(most már elballagott) fiúk alkoholt vettek és behozták a suliba, majd illuminált állapotban tartózkodtak az órákon. Végeredmény: átjárási tilalom. Megoldás: ablakon kimászás sutyiban.
- Oké. De nem én megyek át- nem vagyok egy félős lány, de nem kaphatok igazgatóit.
- Majd megyek én- vonogatta a vállát Kevin- Ki mit kér?- fordult körbe, majd sorba nyomták a pénzt a kezébe.
- Te nem kérsz valamit?- Fordult felém Nati.
- Nem. Ma hoztam mindent- ráztam meg a fejem.
- Na siess. Csupán 3 perced maradt megfordulni- sürgette Chris Kevint mire az gyorsan kinyitotta az ablakot, kihajolt, körül nézett és ugrott. Átszaladt az úton és már ott is volt a bolt előtt. Már 2 perce vártunk Kevinre, aki még mindig a boltban volt.
- Felhívom- mondtam, aztán idegesen elővettem a BlackBlarry-met, majd meglepetten nyitottam meg az üzenetet ami Kevintől jött: ,,sor van. késni fogok. magyarázz majd ki. köszi.''
- Mi az? Miért vágsz ilyen képet?- Nézett rám Nati furán.
- Kevin írt. Késni fog- húztam el a számat.
- Annyi baj legyen- vonogatta Chris a vállát, miközben megszólalt a csengő.
- Rendben. Valamit ki kell találnunk, hogy miért nincs itt- néztem körbe az osztályon. Ugyanis ha Kevin beállít a szatyornyi kajával mind lebukunk. És ezzel mindnyájan tisztában voltunk.
- Mondjuk azt, hogy rosszul volt és lement az orvosiba- mondta az első lehetőséget Réka.
- És, ha lemegy utána?- Aggódtam.
- Mindenki a helyére és várjátok, hogy Vöröss Zsófia megérkezzen- lépett be a terembe a tanárnő. Gyorsan a helyünkre ültünk én meg a pad alatt írtam egy sms-t Kevinnek: ,,a tanár bent van, ha kérdezi merre voltál akkor az orvosiban.siess!!!''
- Pszt- böködött Nati.
- Hm?- Fordultam felé.
- Mikor jön?- Kérdezte.
- Nem tudom. Most írtam neki, hogy siessen- vontam vállat hanyagságot mutatva. Belül viszont iszonyatosan féltettem Kevint, mert azért mégis csak a barátom és ha lebukik akár ki is csaphatják.
- A hátsó két lány! Velünk is megosztanátok, amiről beszélgettek?- Harsogta át Nyilasyné hangja a termet.
- Elnézést tanárnő- motyogtam. Pár perc múlva ajtó nyitódásra kaptam fel a fejem. Mindenki izgatottan várta, hogy vajon Kevin fog-e belépni.
- Jó napot- köszönt a tancinak egy lány. Valószínűleg Vöröss Zsófia. Kinézete: barna haj, napbarnított bőr, alacsony.
- Gyere beljebb- invitálta a tanár legnagyobb megdöbbenésemre kedvesen(!!).
- Sziasztok- köszönt az őt fürkésző 11 gyereknek. A legtöbben csak motyogtak valami szia-félét én viszont összehúzott szemekkel figyeltem a lányt. Első megérzésem szerint vetélytársam lesz és a megérzéseim 90%-ban jók szoktak lenni.
- Mutatkozz be kérlek az osztálynak egy pár szóban- mosolygott( ilyent is ritkán látunk, amikor én is jelen vagyok...) rá a tanárnő.
- Jó- nézett vissza kedvesen a tancira- Tehát...- kezdte... volna, ugyanis, valaki kopogott az ajtón.
- Elnézést, itt vagyok- nyitott be a terembe Kevin. Na, most. Amikor belépett két dolog tűnt fel. Az egyik az, hogy a keze üres volt. A második pedig...Zsófia. Az új lány leesett állal bámult a barátomra. A második dolgot még meg is értem hiszen Kevin a maga 17 éves korával, barna hajával, szép szemeivel, 170 cm föklötti magasságával nagyon jól néz ki.  Zsófia rögtön elkezdte igazgatni a haját, a ruháját és 1000 Wattos mosolyokat küldött felé. A kis akcióját én csak felhúzott szemöldökkel figyeltem várva, hogy mikor veszi észre magát. De nem vette.
- Merre jártál?- Kérdezte a tanárnő felhúzott szemöldökkel.
- Rosszul voltam. Lementem az orvosiba- mosolygott felém, mire én elvigyorodtam. Persze, nem az volt ilyen vicces, amit mondott, hanem Zsófia arckifejezése. Először megdöbbent, aztán kérdőn nézett, végül csak rám nézett és a tekintetével ezt üzente: vigyázz rá. Nyílt hadüzenet. Csodás.
- Jól van ülj le és maradj csendben- parancsolta a helyére Kevint. Amint levágódott a székére most már a teljes osztály Zsófiára figyelt.
- Vöröss Zsófiának hívnak- kezdte- hívhattok Zsófinak is igazából mindegy. Céltudatos vagyok, általában ami kell azt megszerzem magamnak- miközben ezt mondta egyértelműen rám nézett. Milyen bájos nem?- Az állatokra allergiás vagyok. Testvérem nincs. Apukám munkája miatt költöztünk Kecskemétről ide- fejezte be.
- Köszönjük. Megkérlek, hogy fáradj vissza az osztályodba. Visszatalálsz? Vagy kísérjen vissza valaki?- Kérdezte tőle a tanár. A kis Zsófikának csak ennyi kellett egyből előadta, hogy ő itt még nem nagyon talál el sehova blabla. Viszont én átláttam rajta. Arra várt, hogy Kevin jelentkezik majd, hogy ő elkísérje. De tévednie kellett. Kevin nem az a lovagias típus. Nála az udvariasság kimerül abban, hogy előre enged.
- Rendben akkor...ki kísérné el Zsófiát a h-sok termébe?- Nézett körül rajtunk. Mindenki mocorogni kezdett, senkinek sem volt kedve elmenni vele. Én hosszú ideig szuggeráltam a tanári asztal mellett álló lányt, aki viszont szó szerint Kevint bámulta. Tudtam, hogy jobb rögtön az elején tisztázni a dolgokat. Így más megoldást nem látva feltettem a kezem és fejben már felkészültem egy jó kis beszélgetésre...VÉGE